About | HeinOnline Law Journal Library | HeinOnline Law Journal Library | HeinOnline

LOG IN
LOG IN


2013 Jura: A Pecsi Tudomanyegyetem Allam- es Jogtudomanyi Karanak Tudomanyos Lapja 100 (2013)
An Obstacle of Economic Growth: Corruption

handle is hein.journals/jura2013 and id is 332 raw text is: 100 K6halmi Lĺszló adjunktus A gazdasĺgi növekedés gátlótényezj e: a korrupcié* Az ĺltalĺnos felfogĺs szerint a korrupció, vagyis a közhatalom sajĺt célokra történ6 felhasznĺlĺsa, és a nbvekedés1 nem feltétlenüil zĺják ki egymĺst köl- csönöjsen.2 Ez a felfogĺs3 megnyilvĺnul a vesztegetési pénzekre hasznĺlt eufemizĺlt kifejezésekben (pl. ,,ken6pénz, ,,lobby-pénz', ,,zsírpénz).4 A korrupt kifizetések olyan megnyilvĺnulĺsoknak tinnek, amelyek a közigazgatĺsban nyugalmi helyzetet ered- ményeznek, amelyek megint a ,,helyes útra térítik a mfikbdést.5 Azt gondolhatnĺnk, hogy a korrupci6 segitheti a nemzetgazdasĺg növekedését, hiszen meggyorsftja a befektetések és a projektek realizĺlĺ- sĺt.6 Ez a szemléletm6d azonban korlĺtozott. Nem veszi ugyanis figyelembe a korrupciónak az össz- gazdasĺgra kifejtett szĺmos hatĺsĺt, tehĺt inkĺbb individuĺlis néz6pontból vizsgĺlja a korrupciót. Alĺbbiakban azt szeretném bemutatni, hogy a korrupci6 miként hat a nemzetgazdasĺg növekedésé- re. El6ször vĺzolom a Transparency International (TI) korrupci6s-index módszerét mint a korrupció mércé- jét. Röviden elenzem az adminisztrativ és a politikai korrupci6 jellenz6i ismérveit, végil bemutatom a korrupci6 okozta kĺrokat az igynevezett ,,megbí- z6-tgynök' modellen9 (Prinzipal-Agenten-Ansatz) alapul6 teoretikus érvekkel. 1. A Transparency International Korrupció-indexe A gazdasĺgi döntésekhez és tervezéshez objektív adatokra és informĺci6kra van szükség, ezért a vĺllal- kozĺsok és magĺnszemélyek a befektetési döntéseik meghozatalakor szĺmos indikĺtort figyelembe vesz- nek, mint pl. az adórendszerhez, a jogbiztonsĺghoz10 vagy a konjunkturĺlis fejl6déshez kapcsol6dó adato- kat. A korrupciónak a befektetési döntésekre kifejtett hatĺsĺt sokĺig csak elméletben lehetett kifejteni. Nem volt lehetséges ezen eredmények empirikus ellen6r- zése, mivel 1995-ig nem ĺllt rendelkezésre megfelel6 összehasonlít6 index.1 Mindez annak a ténynek a * A tanulmĺny a Bólyai Jĺnos Kutatĺsi Osztĺndij tĺmogatĺ- sĺval készült. Kôhalmi László: A gazdasági növekedes gĺtlotényezĺje: a korrupció következménye, hogy a korrupciót nem lehet egysze- rflen és objektIven - mint pl. a kamatlĺbakat - mérni, hiszen a korrupt cselekmények titokban val6sulnak meg, nehéz 6ket megfigyelni és tetten érni. A Transparency International (TI) korrupci6s indexe (CPI)2 lényegében egy kisérlet a direkt m6- don nem megfigyelhet6 fenomén mennyiségének megadĺsĺra. A CPI egy 100-t61 (igen tiszta orszĺg, korrupciómentes) 0-ig terjed6 (kilönösen korrupt orszĺg) skĺlĺn11 mutatja egy orszĺg korruptsĺgĺnak megitélését. Magyarorszĺg a 2012. évben a 46. helyen szerepelt 55-bs korrupciós percepciós indexszĺmmal. A TI ĺltal rangsorolt 176 orszĺg közül Dĺnia, Finn- orszĺg és Új-Zéland holtversenyben els6 helyen sze- repelnek 90-es pontszĺmmal, mint a korrupci6nak legkevésbé tĺptalajt ad6 orszĺgok, míg a lista sereg- hajt6i - ugyancsak holtversenyben - Afganisztĺn, Észak-Korea és Szomĺlia 8-8-8 pontot értek el.14 A Transparency International Korrupci6 Érzé- kelési Indexe a korrupci6nak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapjĺn rangsorolja az orszĺgokat. Osszetett mutat6, a ,,fel- mérések felmérése, mely klönbtöz6 független és elismert intézetek ĺltal készftett szakért6i és tizleti felmérések korrupci6val kapcsolatos adataira épft.15 A Transparency International megkisérelt kifejlesz- teni mĺs korrupci6mér6 eszközöket16 is, amelyekkel kiegészítheti a Korrupció Érzékelési Indexet, illetve minden évben megjelenteti Globĺlis Korrupciós Jelentését (Global Corruption Report)17, amely al- kalmanként egy-egy teriletre, témĺra f6kuszĺl pl. sz6lt mĺr jelentés az igazsĺgszolgĺltatĺsr6l, az üzleti szektorr6l, a klimavĺltozĺsról is. Vitathatatlan elĺnye a CPI percepciós indexének, hogy több forrĺsból tĺp- lĺlkozik, Igy csökkenti a hibĺs értékelés lehet6ségét, ugyanakkor - mivel szubjektív érzékelésen alapul - nem fogadhat6 el névértéken. Kránitz Mariann - a hazai korrupciókutatĺs fiata- lon elhunyt kimagasl6 alakja - szerint a percepci6s index szubjektiv jellege miatt ,,csak arra alkalmas, hogy valamiféle eligazítĺst nyújtson az egyes or- szĺgok fert6zöttségét illet6en. A szubjektfv mérce viszont alkalmatlan az olyan objektiv, nagyon is a gazdasĺg, a blrokrĺcia és a hatalom fragmentumĺ- hoz köt6d6 jelenség mérésére, mint a korrupció.18 A CPI tovĺbbĺ beindit egy ,,cmkézési effektust, azaz pozitiv vagy negativ bélyeget ragaszt az adott orszĺgra, ugyanakkor maga a cínkézés is korrupci6- gén tényez6ként mfikbdik. Így vĺlik a korrupci6 ĺltal kevéssé vagy alig fert6zöttb6l még tisztĺbb, a korrup- ci6 által fert6zöttb6l pedig még veszélyeztetettebb orszĺg. A CPI nemzetközileg elismert standardot jelent, de egy adott orszĺg korrupci6s helyzetének megítélésében részben megkérd6jelezhet6 eredmé- nyeket és következményeket produkl.19 JURA 2013/2.