About | HeinOnline Law Journal Library | HeinOnline Law Journal Library | HeinOnline

LOG IN
LOG IN


2012 In Medias Res v (2012)

handle is hein.journals/imdars2012 and id is 1 raw text is: Szerkesztoi bekszbnt6 ,,Not much free speech aboutfree speech (Frederick Schauer) BAr a sajt6szabadsigr6l val6 gondolkodis Magyarorszigon is tdbb evszdzada kezdoddtt, annak mai viligunkban betdltdtt szereprol, es sziiks ges hatirair6l rtelemszerden csak 1989-et kdvetoen kez- dodhetett meg az rdemi eszmecsere. A m diajog tudominya hasonl6k ppen fiatal. A szimos ellent- mondissal terhes alkotminyos fejl6d s, a media viliginak rohamlkptku fejl6d se, es a r gi vilaszok (amelyek itthon persze 6jnak szimitottak) folyamatos 6jragondolisi k nyszere pedig nem segitette el a sajt6szabadsig es a m diaszabAlyozAs alapk rd seinek megnyugtat6, es hosszu tivon is rvenyes megvilaszolisit. A Frederick Schauer tollib6l szirmaz6 mott6 elt&r6 kontextusban ugyan, de Magyarorszigon is rvenyes (a forrisiul szolgil6 cikk pedig e lapszimunkban olvashat6). A sajt6szabadsigr6l es a m diaszabAlyozAsr61 folytatott honi vitik olykor a 'hitvita' jellegt dltik magukra, ahol a vitiz6 felek sajit, kiildnbejirat6 dogmiik szerint meghatirozott, merev Allispontot k pviselve, sokszor elbeszdl- nek egymis mellett. Holott John Stuart Mill 6ta tudjuk, hogy ha halott dogmivi kdvhl, meg az igazsig is veszit erej bol. Magyarorszigon is - hasonl6an a Schauer ltal kirhozatott Egyesult llamokbeli Allapotok- hoz - igaz, hogy mAr az elso alapveto k rd scsoportnl kirajzol6dnak a kiildnbdzo 'ideol6giai' AlIs- pontok. Az alapveto k rd s pedig igy hangzik: mit jelent a sz6lds- es a sajt6szabadsig? Mire val6k ezek az alapveto jogok? Egyiltalin, megkis relheto-e a jogi szabilyozis ltal elosegiteni az alapjuk- k nt szolgil6 elmdleti megfontolisok rv nyre jutisAt? Hol huz6dnak e jogok hatirai, ki szabhatja meg azokat, es ki felugyelheti azok tiszteletben tartdsit? A sajt6szabadsdg es a m diaszabAlyozAs elmdleti k rd seivel is foglalkoz6 jogAszok alighanem egy k pzelt - a media vilAgAban divatos kifejez ssel lve -, virtuilis birodalomban linek, ahol hom- lyos kdnyvtAri olvas6szobik mdly n, jobbAra egymAsnak it tanulmAnyaik hasAbjain megengedhetik maguknak az alkotminyos, sot az etikus gondolkodds luxust. Egy olyan vilAg ez, ahol az erkalcs, a tradici6, a liberalizmus vagy a szabadsdg nem szitokszavak, de nem is jult, felt tel ntlkiili csodilat tArgyai. Csupin azok, aminek lenniiik kell: a harmonikus tdrsadalmi egyiitt ls es az egy n kiteljese- d s nek seg deszkozei. Mi, az elmdletet is muvel6, a medieval foglalkoz6 jogAszok igyeksziink ert k- alapu szab lyok, egymAsnak olykor ellentmond6, de egyarint morilis megalapozottsdgu rvek alap- jAn vlem nyt formilni egy-egy k rd sben, cs idonkent el is hisszik, hogy a tArsadalom mukod s&t e vitik befolydsolhatjAk. Egy alternaty vilAgot konstruilunk, amely idonkent - kegyelmi pillanatok- ban - k ts gteleniil tfed sbe keriilhet a val6sAggal. A hatilyos magyar m diaszablyozAs karili vitikb6l egy rtelmuen kiderilt, hogy - a korAbbi lAtszat ellen re - j6 ktszdz evvel a francia forradalom utAn sem lUtszik eur6pai szintu konszenzus a fent emlitett alapk rd sekre adhat6 vilaszok karuil. Egy tudominyos foly6iratnak elfogulatlanul, a tudominyossdg krit riumainak megfeleloen kell feliiletet biztositania az rtelmes diskurzus szA- mdra. Olykor meg e lUtsz6lag kdnnyen elkrheto cel is tulzottan ambiciozusnak tunhet, kevesebbet m gsem kivinunk ig rni enndl. Rem nyeink szerint uj foly6iratunk olyan nyitott f6rumm vilhat, ahol az rdeklodo kozons g megfontoland6, vagy vitikat gerjeszto gondolatokra lelhet. Ha sikertil elkrniink e cdlt, abb6l mindenki szimdra csak nyeres g szArmazhat. Budapest, 2012. julius A szerkesztoseg IN MEDIAS RES e 2012. JULIUS v